Lehetetlen elkülöníteni a környezetet - a sivatagokat, az erdőket vagy a városi forgatagot - az emberektől és az emberi jogok témájától, különösen a társadalmi igazságosság és a fejlődés kérdéseit illetően. Ez nem csak Afrikában van így, hanem mindenütt, beleértve Európát is. Környezet és ember között kétirányú kapcsolat áll fenn: minden emberi cselekedet hatással van a környezetre, és a környezet is hatással van az emberi életre. Erre egy példa az üvegházhatás. Az olaj, a szén és a gáz 300 éve folyó felhasználása, az energiaipar fejlődése világszerte jelentős mértékben hozzájárult a globális felmelegedéshez. Az elmúlt négy évben tapasztalt végzetes éghajlati változások az egész Föld népességét sújtják. Csakhogy az északi, gazdag országok lakosai, akik nagymértékben felelősek a szén-dioxid kibocsátásáért, sokkal hatékonyabban képesek magukat megvédeni a természeti katasztrófákkal szemben, mint azok, akik délen, a fejlődő országokban élnek. Ezek az igazságosság és egyúttal az emberi jogok kérdését is felvetik.

"Amikor a sivatagok terjeszkednek, az erdők pedig eltűnnek, az alultápláltság fokozódik, a városi lakók körülményei rosszabbodnak, az nem azért van, mert szűkében vagyunk az erőforrásoknak, hanem a miatt a politika miatt, amit kormányzóink és az elit csoportok megvalósítanak. Az emberek jogainak és érdekeinek megtagadása sodor bennünket olyan helyzetbe, ahol csak szegénység van, ami Afrikában is burjánzik....Csakis a szabad emberek, akiknek vannak jogaik, akik érett és felelős polgárok, ők azok, akik majd kiveszik a részüket a fejlesztésből, illetve a környezetvédelemből."

Felszólaló a ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottsága nyilvános meghallgatásán. Nairobi, 1986. szeptember 23.

Néhány további példa a környezet és az emberi jogok közötti kapcsolatra:

mezőgazdasági területeket taposóaknákkal tettek tönkre a háborúk folyamán, így az emberek biztonságát fenyegetik;

az emberek arra kényszerülnek, hogy kiégett talajon termesszenek gabonát, ami elsivatagosodáshoz és fokozódó szegénységhez vezet;

de példa rá a Baia Mare-i baleset is, amely cianidszennyeződést okozott először a Szamos folyóban, majd a Tiszában, végül pedig a Dunában.

Környezetünk alapjai

A környezetet felhasználjuk a fejlődéshez szükséges nyersanyagok biztosítására, ugyanakkor szemetesládaként is hulladékaink számára. Emellett, hogy az élet fennmaradjon, állandó hőmérsékletet, légköri oxigént és tiszta vizet kell biztosítania. Egy véges földgolyón élünk, ahol minden mindennel összefüggésben áll, például a táplálékláncon, a vízen és a kőzetek körforgásán keresztül. Van egy természetes dinamika, de e körforgások súlyos megzavarása, például szennyezés, a nem megfelelő gazdálkodási eljárások, öntözés vagy a mértéktelen halászat miatt a természetes egyensúly felborul. Ukrajnában a csernobili katasztrófa, Németországban a Fekete-erdő fáinak pusztulása, Dél-Spanyolország elsivatagosodása, Britanniában a kergemarhakór, Üzbegisztánban az Aral-tó kiszáradása, valamint az ilisui vízerőmű projektje Törökországban, mind annak bizonyítékai, hogy az emberiség a fejlődési folyamatok során hogyan károsítja meglévő környezetét gazdasági tevékenységeinek érdekében, és magáért az életért.

Tudsz mondani egy helyi példát? Például az útépítéseknek, az ipari bányászatnak vagy más fejlesztésnek milyen kihatásai vannak lakóhelyed környezetére?

A fenntartható fejlődés eszméje

1989-ben az ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottsága - amely Brundtland-bizottságként is ismert - előtérbe állította a fenntartható fejlődés elvét. A lényegét úgy foglalták össze, hogy: "az a fejlődés, amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki, hogy közben nem veszélyezteti a jövő nemzedék képességeit saját szükségleteinek kielégítésére". 1992-ben ezt követte a Riói nyilatkozat, amely azt mondja ki, hogy "az emberi lények állnak a fenntartható fejlődés gondolatának középpontjában. Joguk van egészséges és termékeny életet élni, összhangban a természettel".

Valós és sürgető probléma, hogy miként tudjuk úgy kezelni a szegénység, a globalizáció emberi jogokat érintő kérdéseit, valamint a fejlődéshez való jogot, hogy hűek maradunk emberi jogi elveinkhez, de környezetünket is megóvjuk a kizsákmányolástól.

Az egyik megközelítés a specifikus témákról szóló nemzetközi egyezményeken keresztül lehetséges. Például az éghajlatváltozásról szóló 1997-es kiotói ENSZ-konferencián az iparosodott országok elkötelezték magukat amellett, hogy csökkentik az üvegházhatást befolyásoló gázok kibocsátását. A fejlődő országok felmentése érdekékében megannyi alkudozás folyt, és számtalan kritika érte az egyezmény végső változatának hatékonyságát és igazságosságát.

Egy másik megközelítés az emberi jogok szemléletét veszi alapul, ilyenformán biztosítja, hogy minden egyezmény középpontjában az igazságosság és az esélyegyenlőség elve áll. Néhányan vitatják, hogy a környezetvédelmi kérdéseket vajon már most is kellően magukban foglalják-e a fennálló emberi jogi törvények, mint például a tulajdonhoz, az egészséghez vagy az élethez való jog. Mások másképp vélekednek az új vagy újonnan kialakult környezetvédelmi jogokról.

"A környezetvédő mozgalmak csak akkor fognak fennmaradni, ha egyben az igazságosság mozgalmaivá is válnak. Egy pusztán környezetvédő mozgalom vagy elhal, vagy tovább él az üzleti világ "zöldmosásaként". Egyetlen tisztességes környezetvédő sem tűrheti el az ilyen fajta szerepet. De korlátlan lehetőségei vannak akár mint ökológiai, akár mint igazságosságon alapuló mozgalomnak."

Vandana Shiva

Van olyan elgondolás, miszerint a környezetvédelmi emberi jogokat a már létező emberi jogok listájára kellene felvenni. Például az 1994-es Emberi jogi és környezetvédelmi alapelvek nyilatkozatának tervezete kinyilvánítja, hogy: "minden embernek joga van biztonságos, egészséges és ökológiailag sértetlen környezethez. E jog és a többi emberi jog, beleértve a polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat, egyetemes, a többi joggal kölcsönös összefüggésben álló és oszthatatlan".

Néhányan, főként ökológusok, helytelenítik a környezetvédelem emberi jogként való beállításának igényét. Attól tartanak, hogy ha az emberi élet és egészség a környezetvédelem célja, akkor csak az emberek jólétének bekövetkeztével, és csak a szükséges mértékben lesz védelmezve a környezet. Ehelyett egy sokkal holisztikusabb emberi jogi megközelítés mellett érvelnek. Szerintük az ember a bioszféra része (az élet hálója a Földön), és ezért az emberiség iránti felelőssége elválaszthatatlan a környezetvédelemmel szembeni felelősségétől. Tágabb értelemben az emberi jogi követeléseknek figyelembe kellene venniük a jövő nemzedékeinek szükségleteit és jogait, akárcsak az államok és az emberek versengő érdekeit a jelen világában.

Vannak, akik úgy vélekednek, hogy más élőlényeknek, elsősorban az állatoknak is kellene, hogy legyenek például állati jogaik, ugyanúgy, ahogy az embereknek vannak emberi jogaik.

A törvény szerint jogaik, mint ilyenek, nincsenek az állatoknak, de gyakran védelmezi őket a törvény. Például a legtöbb európai országban törvények oltalmazzák a háziállatok jólétét és megfelelő életkörülményeit.

Egy másik megközelítés arra tesz kísérletet, hogy az emberi jogok filozófiáját és az ökológiai elveket összeegyeztesse. Az emberi jogoknak (mint például az emberi méltóságnak, a szabadságnak, a tulajdonnak és a fejlődésnek) választ kellene adniuk arra a tényre, hogy az egyének nem csupán politikai és társadalmi környezetben, hanem természetes környezetben is tevékenykednek. Ahogy az egyéneknek tisztelniük kell embertársuk belső értékeit, éppúgy kell tisztelniük más élőlények (állatok, növények és az ökoszisztéma) belülről fakadó értékeit.

Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel ma a tanárok és az ifjúsággal foglalkozók szembesülnek, az emberek arra való nevelése, hogy megértsék az emberi méltóság és az életben magában benne rejlő értékek kettős elgondolását, valamint azt, hogy miként éljenek ennek megfelelően. Más szóval, gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan, megkeresve azt az életformát, amely a jövőben is fenntartható.

A fiatalok szerepvállalása és az ifjúsági szervezetek

Minden országban iskolák, környezetvédelmi civil szervezetek és egyéb intézmények kínálnak lehetőséget a fiataloknak arra, hogy tevékenyen bekapcsolódjanak a környezetvédelmi ügyekbe. Helyi szinten környezetbaráttá tehetik otthonaikat, iskoláikat, ifjúsági klubjaikat, és részt vehetnek a helyi döntéshozó folyamatokban. Regionális és országos szinten befolyásolhatják a közéleti és politikai vitákat, például azzal, hogy leveleket írnak, színdarabokat mutatnak be és (békésen) tüntetnek az őket érintő kérdések megoldásáért. Nemzetközi és globális szinten is lehet befolyásuk olyan nyilatkozatokon keresztül, mint például a Föld karta, vagy nemzetközi kampányokat folytató szervezetek révén, mint például a Greenpeace.

A fiatalok minden szinten kivehetik a részüket, képviselhetik véleményüket internetes levelezésekkel, kampányok és globális ünnepi alkalmak révén, mint amilyen a környezetvédelmi világnap vagy a Föld napja. A környezetvédelmi világnapot (június 5.) az ENSZ Közgyűlése 1972-ben vezette be. Számtalan módon lehet megünnepelni: beleértve az utcai vigasságokat, a biciklis felvonulásokat, a zöld koncerteket, az iskolai esszéíró és plakátversenyt, a faültetést, az újrahasznosítási törekvéseket és a nagytakarítási kampányokat. Minden évben adott egy téma, amire az emberek összpontosíthatnak. Korábbi témákból néhány példa: Az életért a Földön - Mentsük meg tengereinket, Szegénység és a környezetvédelem - Az ördögi kör megtörése vagy a Gyermekek és a környezetvédelem (www.unep.org). A Föld Napját (április 22.) a Föld Napja Hálózat koordinálja, amely más környezetvédelmi és emberi jogi szervezetekkel működik együtt, például a Sierra Klubbal vagy az Amnesty Internationallel, annak érdekében, hogy serkentse a társadalmi aktivitást az ünnepi alkalmakra, az emberi jogokért, valamint a környezetkárosítással szembeni tiltakozásként szervezett megmozdulások során.

www.earthday.net/events/events-europe.stm

2001-ben Mirszini Malakou és Giorgiosz Katszadorakisz nyerte el a díjat az északnyugat-görögországi Preszpa veszélyeztetett ártereinek ökológiai megmentéséért folytatott küzdelméért. Az egyik eredményük egy Albánia, Macedónia, és Görögország által aláírt egyezmény, amely kijelölte az első, határokon átívelő védett területet a Balkánon, s amely az említett országok közötti békés együttműködés egyik követendő példája.

Az Európa Tanács munkája

"A világ megváltásának vágya benne gyökerezik az emberi szívben, az ember elmélkedő erejében, alázatában és felelősségérzetében. Mi még mindig annak a bomlasztó áramlatnak és hiú ábrándnak a birtokában vagyunk, hogy az ember a teremtés koronája, és nem csupán egy része, és hogy ezért mindent megtehetünk. És mégse tudjuk, hogy miként helyezzük az erkölcsöt a politika, a tudomány és a gazdaság elé. Még mindig képtelenek vagyunk megérteni, hogy ... a felelősségérzet valami becsesebb a családunknál, a hazánknál, a cégünknél, a sikerünknél. A lét parancsai iránt való felelősségtudatunk az, és csakis az, aminek alapján cselekedeteink majdan megítéltetnek."

Václav Havel

Az Európa Tanács 1961-ben indította útjára környezetvédelmi programját. E területen végzett tevékenysége középpontjában a természet- és tájvédelem áll. A programot mára az Európa Tanács Kultúra és Természeti Örökség Osztálya vette át. Három fő dokumentum szabja meg a munka irányát: a Páneurópai biológiai és tájképi sokféleség stratégiája, az Európai vadvilág és a természetes előfordulási helyek megőrzéséről szóló egyezmény (Berni egyezmény, 1979), valamint a Biológiai és tájképi sokféleség fontosságát hangsúlyozó egyezmény.

A környezetvédelmi tájékoztatás és figyelemfelkeltés az Európa Tanács kiadványain keresztül valósul meg. Nemzeti irodái szintén hozzájárulnak a biológiai és tájképi sokféleség megőrzéséhez.

Nemzetközi okmányok és nyilatkozatok

Néhány a sok egyezmény és egyéb okmány közül, amelyek mind a környezetvédelem, mind az emberi jogok kérdését taglalják, s alighanem hasznos további információkkal szolgálnak:

Környezetvédelmi és egészségügyi európai karta, 1989

Az ENSZ környezet és fejlesztés nyilatkozata, 1992

Az emberi jogi és környezetvédelmi alapelvek nyilatkozatának tervezete, 1994

Vizcayai nyilatkozat a környezeti jogról, 1999

A Föld kartája, 2000

Forrás:

Boyle, A, Anderson, M. R., Human Rights approaches to environmental protection. An overview. (A környezetvédelem emberi jogi megközelítése. Helyzetkép.), Clarendon Press, Oxford, 1996.

Bosselmann, K., Human rights and the environment: redefining fundamental priciples (Emberi jogok és a környezet: az alapelvek új meghatározása), www.arbld.unimelb.edu.au)

Gondoskodás a Földről. Egyesület a Világ Megőrzéséért - The World Conservation Union (IUCN), az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP), World Wide Fund for Nature (WWF-UK), www.ciesin.org/IC/iucn

Az Európa Tanács környezetvédelmi programja (Council of Europa environment programme, www.nature.coe.int)

Nyilatkozat-tervezet az emberi jogokról és környezetről, 1994. www.umn.edu/humanrts/instree/1994-dec.htm

A Föld kartája kezdeményezés (The Earth Charter initiative), www.earthcharter.org

Világfigyelő (Worldwatch) www.worldwatch.org

Jegyzetek

1 Világkatasztrófák - jelentés 2001., A Vörös Kereszt és Vörös Félhold Társaság Nemzetközi Szövetsége